A fogszabályozás célja
A fogszabályozás célja nem kizárólag a fogak, a fogsor esztétikájának a kialakítása, hanem a harapási rendellenességek megszüntetése, amelyek a fogak, és az állkapocs rendezetlen helyzete miatt is kialakulhatnak.
A rendellenes harapásnak pedig hatása van a rágásra, a fogmosásra, a mosoly megjelenési formájára. A torlódott fogakat ugyanis sokkal nehezebb alaposan tisztítani, aminek következményeként megjelenthet a fogszuvasodás és az ínybetegségek. A kiálló fogak könnyebben letörhetnek. A nyitott harapás miatt kialakulhat a nyelvlökéses nyelés és egyes beszédhibák. Mindez azonban megelőzhető az időben elkezdett, és szakszerű fogszabályozási vizsgálattal és kezeléssel.
Hány évesen ideális a fogszabályozás?
Az ajánlások szerint az első vizsgálatnak akkor kell megtörténnie, amikor az első ilyen jellegű problémát észleljük, és ez nem lehet később, mint 7-8 éves korban. Ilyen kis gyerekeknél nem feltétlenül szükséges maga a beavatkozás, de az alapos vizsgálat előre jelezheti a legideálisabb kezdési időpontot. A korai fogszabályozás vizsgálat ezen kívül feltárja az addig esetleg láthatatlan problémákat, és nagyobb esélyt biztosít a hatékony kezelésre. A körültekintő beavatkozás pedig nem csak akut problémákon segít, de megelőzi azok későbbi súlyosbodását is. Ha mégsem szükséges a kezelés, a fogszabályozó szakorvos csupán nyomon követi a fogak helyzetét, és csak akkor avatkozik be, amikor muszáj. Fény derülhet például arra, hogy a már kibújt metszőfogak esetleg túlharapást, nyitott harapást, fogtorlódást okoznak.
A korai fogszabályozás előnyei
- Helyet teremthet a torlódásban lévő maradó fogaknak
- megelőzhető a későbbiekben szükséges fogszabályozási célból történő fogeltávolítás
- Az állkapocs formálásával kialakítja az arc szimmetriáját
- Elkerülhetővé teszi a kifelé dőlő pozícióban lévő metszőfogak következményeit
- Megtartja a még elő nem tört maradó fogaknak a helyet
- Csökkenti a későbbi fogszabályozó szükségességének esélyét.
Gyermekkori és felnőttkori fogszabályozás közötti különbségek
A gyerekkori és felnőttkori fogszabályozás között a fő különbség az, hogy felnőttkorban az állcsontok növekedését fogszabályozással már nem lehet befolyásolni, így a kezelési eszköztár lecsökken. Emellett idősebb korban a fogágybetegségek meglétével, állkapocsízületi problémákkal és foghiányokkal is gyakrabban kell számolni, mint gyermekkorban.
Felnőttkori fogszabályozásra akkor lehet szükség, ha a fogazati vagy állkapocs-rendellenesség gyermekkori kezelése elmaradt. Emellett okot adhat idősebb korban történő fogszabályozásra, ha egy korábbi fogszabályozó-kezelés után a rendellenesség visszaállt, vagy ha a fogak elvesztése miatti fogvándorlást kell visszafordítani.
A fogszabályozás menete
A fogszabályozás menete két szakaszra bontható.
Az első, aktív fázisban a fogakat addig mozgatják, míg ideális helyüket el nem foglalják. Ez a szakasz általában egy-két év, de az idő nagyban függ az egyéni reakciókészségtől, és attól, hogy későbbiekben szükséges lesz-e egyéb szájsebészeti vagy protetikai utókezelés.
A második, passzív fázis célja a fogak helyben tartása egészen addig, míg az azokat körülvevő fogágy át nem épül új helyzetnek megfelelően. Amennyiben ez a kezelési rész kimarad, a fogak elkezdenek visszarendeződni. A fogak helyben tartására szolgáló eszköz a retenciós készülé, mely lehet rögzített vagy kivehető készülék.
A felnőttkori kezelés kapcsán meg kell említeni az állcsontokat érintő, úgynevezett orthognathiai műtétet is. Ezzel a beavatkozással felnőttkorban is befolyásolni lehet az állcsontok egymáshoz való viszonyát. A műtét fogszabályozási előkezelés után végezhető, melynek során a fogakat úgy állítják be, hogy a műtét elvégzésével a fogsor záródása tökéletes lehessen. A műtét utáni finombeállítások szintén fogszabályozó kezelés
A fogszabályozás során a nyelv helyzetének befolyásolására – amelynek izomereje nem elhanyagolható tényező a kezeléstervezésben – logopédiai kezelésre is szükség lehet.
Fogszabályozó készülékek típusai :
- Önligírozó multibond fogszabályozó készülékek, melynek fém és esztétikus porcelán típusát alkalmazhatjuk
- „Láthatatlan” fogszabályozó készülékek
- Kivehető fogszabályozó készülékek (funkcionális, bimaxilláris kivehetp készülékek
- Myofunkcionális trainer
- Retenciós készülékek ( retainer, kivehető retenciós készülékek, retenciós sínek)